Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hunor és Magor öröksége

2012.02.13

Erdély kincses városától mintegy 30 kilométerre nyugatra, az Anonymus krónikájában, a Gesta Hungarorumban is megemlített Kapus pataka mellett, az ősi hadiút mentén található egy lenyűgöző, titokzatos hegy. A régiek Koporsóhegynek hívták. Most érkezett el az ideje, hogy nyiltan beszéljek róla.
E csodás hegynek a környékét ezrek látták, látogatták, de titkát nem fedte még fel senki előtt. Kevés a látó ember manapság. Úgy is mondhatnám, nem látják a fáktól az erdőt, ez esetben a fáktól a piramishegyet. Pedig közelről szemlélve egy felemelő, magasztos érzés kerítheti hatalmába a látogatót, ugyanis a hegy különleges nyugalmat sugároz, helyrehozva az emberi lélek békéjét és harmóniáját. De erre a szintre csak az juthat el, akinek birtokában van az igazságszeretet, nemzeti múltunk helyes megközelítése és a feltétel nélküli felebaráti szeretet, melyeket körbefon a Mindenható Úristen tisztelete.
Amennyiben részletesebben bele szeretnétek merülni az előbbiekben felvázolt lelki folyamatokba, a „Történelmünk Csodálatos Ereje – Hunor és Magor öröksége” című könyvemben kapaszkodóra lelhettek abban, ami a megfelelő világlátást és történelemszemléletet jelenti - úgy, amint azt én is átvettem "látó" kalotaszegi öregjeinktől.

Molnár Attila