Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az élet rejtélyeinek feltárása - Könyv

2012.11.10

Gauri Shankar Gupta - Az élet rejtélyeinek feltárása

konyv.jpg

Az író számos rejtelmet tár fel előttünk művében: a világegyetem eredetét és működését, az élet és a tudatosság fejlődését, a természet és az emberiség kapcsolatát, az emberi élet természetét és célját, a boldogsághoz vezető utat, s mindezt úgy, hogy számításba veszi az ősi védikus és görög bölcsességeket és a modern tudomány felfedezéseit.

A(z) "Az élet rejtélyeinek feltárása" (Könyv) szerzője Gauri Shankar Gupta.
"Ez a könyv, melyet elolvastam, nem kerül a polcomra. Ott marad az asztalomon, és életem végéig fogom majd olvasni. Tanulok belőle, és meditálok a gondolatain. Az a bölcsesség, melyre Gupta támaszkodik, amelyet szívében és lelkében hordoz, nem vallás, nem filozófia, nem hit és nem is tudomány, hanem metafizika. Egyetlen és abszolút őstudás, mindazokról a kérdésekről, amelyeken a világ és az emberi lét nyugszik." (Müller Péter)

Gupta igazi világi ember. Kiterjedt ismeretekkel rendelkezik a modern tudomány elképzeléseiről és ismereteiről, miközben az ősi bölcseletekben is otthonosan mozog. Tökéletesen alkalmas arra, hogy a világ értelmiségi, vallási és politikai vezetőit napjaink gondjaival, valamint azok gyakorlati megoldásával megszólítsa. A Gupta által kínált megoldások a modern tudomány és az ősi bölcselet legjavából merítenek. Azzal, hogy a keleti és a nyugati hagyományok bölcseletével felfegyverkezve Gupta új utakat kínál a "kik is vagyunk?", "hol vagyunk?" és az ehhez hasonló kérdésekre, egy szebb jövő reményét hozza el nekünk." -(Michael A. Cremo).

Riport

Ön egy kis indiai faluban született, több mint hetven országban járt, két és fél éve India magyarországi nagykövete. Hol boldogabbak az emberek?
Találkoztam olyan emberrel, akinek hatalmas vagyona és befolyása van, mégsem talál örömet az életben, és olyannal is, akinek alig volt mit ennie, mégis kifogyhatatlan derű áradt belőle. Minden országban leltem boldogra és boldogtalanra. Azok, akik a legkisebb forrással a legnagyobb boldogsághoz jutnak, ők a megvilágosodottak.

Milyennek lát bennünket, magyarokat?
Intelligensek és okosak, kitartóak, nem véletlen, hogy annyi kitűnő sportolót és tudóst, annyi Nobel-díjast adtak a világnak. A magyarokban erős az útkeresés és a szellemi fejlődés igénye, amit én azzal is magyarázok, hogy keleti gyökereik vannak. Sok előadást tartottam itt, és a hallgatóságom mindig nagyon nyitott és érdeklődő volt.
Magyarországon szezonja van az indiai guruknak. Mind valódi?
Kevés igazi guru van, és nagyon nehéz megtalálni a saját tanítómesterünket. A guru szó azt jelenti: az élet titkainak tudója.Onnan ismerhető fel, hogy belső derűt és nyugalmat áraszt minden helyzetben.

Ön Az élet rejtélyeinek feltárása címmel írt könyvet, amit október elején mutatnak be. Ebben összehasonlítja a keleti és nyugati gondolkodásmódot, a Védák könyvét és a modern tudományt. Mire jutott, kinek van igaza?
Egyáltalán nem állnak olyan messzire egymástól, mint azt sokan gondolják. Keleten, Nyugaton ugyanazok a válaszok, de a modern ember számára ezeket másképpen kell tálalni, mert másképpen érti meg. A „szent” a szanszkritban és az angolban, de úgy tudom, a világ más nyelvein is azt jelenti: aki beteljesítette önmagát, megtalálta a teljességet önmagában. Akárcsak a guru.

Választ kapunk arra is, hogyan érhető el a boldogság?

Mire gondolunk, amikor azt mondjuk: boldogság? Arra az örömre, amit akkor érzünk, amikor megszerzünk valamit, vagy pedig a belső békére és derűre? Az előbbi az anyagi világból származik, ezért mulandó. Az új autónak addig örül az ember, amíg meg nem látja, hogy másnak van jobb. Az ékszernek addig, ameddig viseli, de ha elvész, akkor szomorúságot okoz. A Trishna, a vágy iránti szomjúság, a vágyak végtelen körforgása végső soron szenvedéshez vezet.
De ez viszi előre a világot.
A szerzés iránti olthatatlan vágy hátráltat abban, ami előreviszi a világot: önmagunk megismerésében és elfogadásában, a belső fejlődés és egyensúly megteremtésében. Az élet értelme az a folyamat, amit saját magunkkal kell elvégeznünk, a fejlődés, amelynek során az elménk által generált külső vágyakat csökkentjük, megszüntetjük. A lélek átveszi az irányítást az elme fölött, és az univerzális lélek az egyéni lélek fölött. Fokozatosan ráébredünk arra, hogy az élet igazsága túlmutat a megtapasztalható világon.

Ön boldog?
Törekszem rá.

Müller Péter is tanult a Védákból
Az élet rejtélyeinek feltárása című kötet előszavában a neves író elárulja: szellemi gyökereit a védikus tanítások jelentik. Első mestere kamasz korában egy indiai keresztény volt.
Sokan azt gondolják, hogy a Véda vallásos mű, pedig nem így van. Tudást, az emberi lét őstudását tartalmazza. Olyan, mintha afféle szervizkönyvként adta volna Isten az emberiséghez. Nem véletlen, hogy vannak, akik úgy vélik, Jézus járt Indiában. Nem hiszem, hogy így történt, de erre nem is volt szükség: ugyanabból az ősbölcsességből táplálkozott. A Védák könyvei érthetőbbé teszik Jézus tanításait. Az én életemben óriási előnyt jelentett az indiai bölcsesség ismerete, és amikor Gaurival találkoztunk, olyan volt, mintha mindig is ismertük volna egymást.

Müller Péter december 7-én az Uránia Nemzeti ¬Filmszín¬ház színpadán beszélget Gauri Shankar Guptával, India nagykövetével az élet titkairól.