Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A boldogság mint erőforrás - könyv

2012.12.01

 

deepak-chopra-konyv.jpg

 

 

A boldogság és a szomorúság a végtelen tudat két arca. Mindkettő múlandó, és egyik sem azonos veled, hiszen te nem a tudat egyik állapota vagy. Te maga a tudat vagy, amely ezeket az állapotokat kinyilvánítja. Ezért jelenti boldogságod kulcsát az azonosulás belső éneddel, amely túl van a negatív és pozitív fogalmán. Amikor megérted valódi természetedet, kezdesz a maradandó boldogság forrásából élni, amely nem valamely konkrét okból fakad, hanem valódi belső öröm. Eltölti életedet a hatalom, a szabadság és a kegyelem. Miért azonosulnál az óceán egy hullámával vagy egyetlen vízcseppel, amikor te vagy az egész óceán? Nem az óceán örökké változó viselkedésével vagy azonos, hanem a vízneműségével. És ez a vízneműség nem változik. A védanta kinyilvánítja: "Ismerd meg azt az egyetlen dolgot, amelynek ismeretében minden mással tisztában leszel." Aki megismeri az Ént, az előtt ledőlnek a világ korlátai. kevesebb

Itt megtudhatsz többet róla

Könyvének legjavából - részlet

"Minden döntésünk választás egy sérelem és egy csoda között
azzal, hogy szélnek eresztjük a sérelmeket, a csodákat választjuk, hiszen
a sérelmek az ego érzelgései, amelyek beárnyékolják a szellemet.
Amikor lemondasz minden sértődésről, ítéletről és neheztelésről,
valóban megszabadulsz és rátalálsz a lelkedre.

A lélek a teremtőképesség, a megértés, a béke, a harmónia, a nevetés és minden lehetőség forrása. A lélek a nyugalom helye, amely túl van a megnevezéseken.
Mihelyst azonban egy megnevezést használunk, bármi legyen is az, egy képmást teremtünk, amely
beárnyékolja a valóságot.
Egy mondás szerint, az élet folyója a gyönyör és a fájdalom partja között szalad, és az ember mindkettőbe beleütközik. De ez nem baj. A baj akkor kezdődik, amikor belekapaszkodunk a partokba, akár a pozitív, akár a negatív oldalon. Ha viszont nyugodtan megbékélünk az élet minden ellentmondásával, ha el tudjuk érni, hogy az életünk kényelmesen folydogáljon a gyönyör és a fájdalom partja között, és mindkettőt megtapasztaljuk, ám egyiknél sem rekedünk meg, akkor elértük a szabadságot.
Az öröm és a bánat, a boldogság és a szenvedés egyaránt az ellentétek játéka - mulandók, mert időhöz kötöttek.
A szellem, lényegi éned azonban független az ellentétek játékától - az örökkévalóság üdvös boldogságában lakozik. És amikor felismered magadban a színtiszta tudat mezejét, akkor élsz a forrásból, amely maga az üdvös boldogság.
Ez az oka annak, hogy a tartós boldogság megéléséhez fel kell hagynod a kereséssel, és fel kell ismerned, hogy a boldogság máris a birtokodban van. Ha keresed a boldogságot, nem fogod megtalálni. Ha azt gondolod, hogy a küszöbön áll, akkor örökké ajtókat fogsz nyitogatni.
A boldogság valódi kulcsa az, hogy az értelem mezejében élj és játssz, amely túl van a pozitívon és negatívon. Ez a mező a forrásod, és e mező varázslatos, szent, örömteli, és szabad."

 

Olvashatod a Net-en