Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagy hegyek lelke

2015.03.07

Nagy hegyek lelke

Azokért, akik elindulnak

Tibetben imazászlókat függesztenek és mantrákkal kifaragott köveket raknak egymásra a közelükben. Félik őket, és erőn felüli vállalkozásnak tartják, ha valaki felmegy rájuk. Hétköznapi ember ritkán vágyik a legmagasabb hegyek megközelítésére. Minek is, mit adhat az élmény. Évekkel ezelőtt láttam egy felvételt, melyen nagyobb csoporttól kísérve egy pap kapaszkodott egy hegyen, s miután felért, batikolt mintájú, színes ruhájában misét mondott, majd szent vízzel szórta meg azt a bizonyos erdélyi hegycsúcsot és áldást kért rá, s azokra, akik megközelítik. „Túl sok áldozatot, túl sok életet kért már ez a hegy, nem lehetett elviselni.” – mondta az egyik fiatal a kérdésre, hogy miért keresték fel Balázs atyát. Aki nem él hegyek között, s nem is járt soha a magas hegyekben, furcsállhatja, vajon miért indul el feléjük az ember. Talán a nagyság megtapasztalása, és kicsinységünk megélése miatt?

Hegyek

Látványuk fenséges régióba emel. A teremtésmítoszok szerint némelyikük a világ közepe, illetve világtengely, mely összeköti a különböző égi és földi régiókat, s fenntartja a lét folytonosságát. A legtöbb kultúra szakrális hagyományában szerepelnek, s amelyiket szentnek nevezik, ahhoz óriási tisztelettel, félelemmel és alázattal viszonyulnak az emberek.

A klasszikus feng shui

a hegyeket az erővel, hatalommal, tartással, szilárd akarattal azonosítja. Amely ország gazdag, szép hegyekkel rendelkezik, annak erős a vezetése, és jól boldogul. A yin és yang jelleg alapján egy hegy lehet jótékony formájú, termékeny, jóindulatú, és terméketlen, rideg, aszerint, hogy mennyire van tele élettel. Minél kopárabb, sivár a hegy, annál óvatosabban szabad közelíteni hozzá, mert a néphit alapján ezekben a hegyekben különös erők, „lények” gyűlnek fel, amelyeket vagy meg tud engesztelni az oda járuló, vagy nem.

Áldozat

Ha ilyen kopár, megközelíthetetlen hegyre megy valaki, a hagyományok szerint kötelező valamilyen áldozatot bemutatnia, hogy a hegyhez járuláskor nehogy az életével kelljen fizetnie. Bizonyos csúcsokat, így pl. a Kancsendzönga csúcsát a szentsége, s az őt uraló istennő tisztelete miatt tilos megérinteni, nehogy megharagítsuk őt, aki, ha dühös lesz, vihart és pusztulást bocsát alá.

Tibet egyes részein szokás a hosszas, akár több évig tartó zarándoklat, ezeket szigorúan meghatározott útvonalakon, sokszor 5000 méter fölött teszik meg, és méterről-méterre leborulva a zarándokok. Ezt az áldozatot hozzák önmagukért, családjuk és népük fennmaradásáért, kérve az égiek áldását.

Kínában és szerte Európában is a legmagasabb szintű törekvők (szerzetesek, aszkéták, remeték) sok esetben a hegyekbe, megközelíthetetlen helyre húzódtak vissza, ahová a civilizáció nyomai nem érnek el, hiszen csak így tudták felébreszteni azt a belső erőt, mely hétköznapi tudatszinten nyugvó állapotban létezik bennünk. Ezt az erőt azután gyógyításra és az emberekért folytatott engesztelésre használták.

A lélek közelebb van itt az éghez

tartja a hegyekről a mondás. Ezért keresnek a világon mindenütt valamilyen magaslatot a temetkezéshez, hogy a távozó lélek útja könnyebb legyen az ég felé.

Építs magadban hegyet

mondja  a jóga hagyománya - , azaz szilárdságot is kitartást. Tudj hallgatni, és légy állhatatos. Tested hegyvonulata, a hátad és gerinced maradjon ruganyos és egyenes, így gondolkodásod és jellemed is az marad.